|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 26 találat | lapozás: 1-26 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Spiroiu, Niculae 1991. április 30.Petre Roman véglegesítette a kormány összetételét. A legjelentősebb változtatás: Victor Stanculescu védelmi miniszter felmentése, aki ápr. 30-tól ipari miniszter /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./, a védelmi tárca élére Constantin Nicolae Spiroiu került. /MTI/1991. május 14.Románia nemrégen kinevezett nemzetvédelmi minisztere, Constantin Nicolae Spiroiu altábornagy Budapestre érkezett, találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./1991. június 8.Nagy-Britannia fontolóra veszi katonai felszerelés eladását Romániának, erről volt szó Nicolae Spiroiu román és Tom King brit védelmi miniszterek londoni megbeszélésén. Spiroiu javasolta Londonban, hogy angol hadiipari cégek társuljanak befektetéssel román fegyvergyárakba. Spiroiu szerint új Balkán-közi politikai és biztonsági egyezményeket kellene kötni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./1991. június 16.Nicolae Spiroiu védelmi miniszter Angliában tett látogatásáról nyilatkozott. Légvédelmi, tankelhárító, híradós és rádióelektronikai elhárító berendezések beszerzéséről tárgyalt. /Dimineata, jún. 15/16./1991. augusztus 16.Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter kétnapos látogatásra Belgrádba érkezett a jugoszláv hadsereg meghívására. /Tanjug, MTI/1991. november 15.Az elmúlt napokban az RMDSZ elnöksége és a Védelmi Minisztérium képviselői találkoztak. A megbeszélésen Nicolae Spiroiu miniszter is részt vett, az RMDSZ részéről pedig Domokos Géza, Borbély László és Tokay György. Az RMDSZ képviselői kifogásolták a magyarlakta vidékeken történt hadgyakorlatokat és a Pro patria című tévéadások magyarellenességét. A miniszter változtatásokat ígért: nem leszek az eddigiekhez hasonló hadgyakorlatok, a Pro patria szemléletét pedig megváltoztatják. /Az ígéret szép szó... = Brassói Lapok (Brassó), nov. 15./1991. november 26.Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására nov. 25-26-án Nicolae Spiroiu védelmi miniszter vezetésével román katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./1992. február 29.Annus Antal altábornagy, közigazgatási államtitkár vezetésével febr. 29-én katonai delegáció utazott Bukarestbe, ahol a Nyitott Égbolt szimpóziumon vettek részt. Találkoztak Nicolae Spiroiu román védelmi miniszterrel is, a megbeszélés kedvező légkörben zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./1992. április 11.Nicolae Spiroiu védelmi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy 30 évre zárolják a szeku iratait, ezeket a dokumentumokat a hadsereg őrzi. Az 1989 decemberi események során a Securitate dokumentumai közül mintegy 40 ezer iratcsomónak nyoma veszett, 35 ezer dossziét az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ őriz, 20 ezer pedig valószínűleg külföldre került. Teljesen érintetlen viszont a volt Kommunista Párt százezer dossziés irattára. /Harminc évre zárolják a szeku iratait. = Magyar Hírlap, ápr. 11./1992. július 8.Constantin Nicolae Spiroiu védelmi miniszter a Cotidianulnak nyilatkozva tagadta, hogy Románia részt vesz a moldovai harcokban, és közölte: Románia csak védelmi fegyvereket szállított Moldovának, 2000 automata géppisztolyt, 12-16 db 122 mm-es ágyút, valamint néhány páncélozott járművet. Spiroiu helyesli, hogy Antonescu 1941-ben hadba lépett a Szovjetunió ellen, "Besszarábia felszabadításáért". /Új Magyarország, júl. 9./1992. november 30.Az új román kormányt értékelte Neumann Ottó. Szerinte pozitívum, hogy a nacionalista Nastase megvált külügyminiszteri posztjától, Melescanu nem szélsőséges. Kedvező, hogy Nicolae Spiroiu maradt a nemzetvédelmi miniszter, a magyar-román katonai kapcsolatok megfelelőek. Nagy gond viszont, hogy Liviu Maior az új oktatásügyi miniszter, aki offenzívát indított a magyar nyelvű oktatás ellen. /Magyar Hírlap, nov. 30./1992. december 12.Raffay Ernő honvédelmi államtitkár vezetésével magyar katonai küldöttség 8-ától 12-ig tartó hivatalos látogatáson volt Romániában, eleget téve Dumitru Cioflina altábornagy, nemzetvédelmi államtitkár, a román nagyvezérkar főnöke meghívásának. A küldöttség Paul Cheler tábornoknak, a 4. román hadsereg parancsnokának vendége volt Kolozsváron. Grigore Zanc prefektus és Funar polgármester is fogadta őket. Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter 11-én tárgyalt a küldöttséggel. /Új Magyarország, dec. 12./ Raffay Ernő hazatérése után elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak, sikerült megállapodni a katonasírok, katonai temetők gondozásáról, a katonai sajtóorgánumok hangvételének vizsgálatáról. Visszakérjük az 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumokat, jelentette ki az államtitkár. /Új Magyarország, Pesti Hírlap, dec. 14./1993. január 26.Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter Izraelbe látogatott Jichak Rabin miniszterelnök és védelmi miniszter meghívására. Spiroiu hazatérése után nyilatkozatában méltatta a két ország hagyományos kapcsolatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./1993. február 11.Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter febr. 11-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Bukarest nem aggódik a magyar fegyvervásárlás miatt, a két ország között jó kapcsolatok vannak. /Népszabadság, febr. 12./1993. június 22.Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter jún. 22-én Athénban tárgyalt görög kollégájával, Janisz Varviciotisszal, egyetértettek abban hogy országaik elleneznek mindenfajta katonai beavatkozást a Balkánon. /MTI/1993. június 24.Az 1989-es eseményekben való résztvevők a Forradalom Harcosa kitüntetést kapták. A Hivatalos Közlönyből kiderült, hogy köztük van - többek között ? Iliescu elnök, Nicolae Spiroiu védelmi miniszter, Nicolae Militaru tábornok, Adrian Paunescu szenátot, azonban Tőkés László hiányzik a listáról. /Gazda Árpád: Paunescu forradalmár, Tőkés László nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1993. augusztus 17.Aug. 16-án a védelmi miniszter meghívására Bukarestbe látogatott Sir Richard Ferderick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottságának elnöke. A kétoldalú kapcsolatokról volt szó Nicolae Spiroiu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain, fogadta Iliescu elnök is. Románia a NATO teljes jogú tagja kíván lenni, közölte Melescanu. /Románia NATO-tagságra törekszik. = Népszabadság, aug. 17./ Vincent tábornagy válasza: A NATO-val való szorosabb kapcsolatnak párosulnia kell a szomszédokkal való jó katonai együttműködéssel. Vincent tábornagy aug. 17-én továbbutazott a Moldovai Köztársaságba. /Magyar Nemzet, aug. 18./ Spiroiu cáfolta két NATO-támaszpont Romániában való létesítéséről szóló híreszteléseket, ilyen ajánlat el sem hangzott. /Az európai biztonság támpontja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1993. szeptember 16.Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO "kétféle sebességet" alkalmaz a volt szocialista országok felzárkózásában. Nemrégiben Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette, amikor a NATO kelet-európai politikájáról volt szó. A térség többi országát "más államok" névvel illették. Annak ellenére, hogy Niculae Spiroiu védelmi miniszter bejelentette, Románia csatakozni akar a NATO-hoz. Alain Lamassure, a francia kormány európai kapcsolatokkal foglalkozó miniszter leszögezte, kormánya nem helyeselné Románia NATO-tagságát. /B. T., Bukarest: Bukarest is a NATO-ba készül. = Magyar Hírlap, dec. 16./1993. október 18.Volker Rühe német védelmi miniszter meghívására Bonnba érkezett Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. A németek elsősorban kiképzési kérdésekben akarják segíteni a román haderő reformját, derült ki az okt. 18-án aláírt megállapodásból. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ Rühe leszögezte: Románia NATO-tagsága belátható időn belül nem képzelhető el. Spiroiu reménykedett benne, hogy Bonnban bíztatást kap a NATO-hoz csatakozásra, ahogy korábban Rühe a lengyel, magyar, cseh tagság lehetősége mellett érvelt. /Német-román katonai megállapodás. = Népszabadság, okt. 19./1993. november 30.Románia kérni fogja felvételét a NATO-ba, jelentette ki Nicolae Spiroiu védelmi miniszter. /Románia kéri felvételét a NATO-ba. = Magyar Hírlap, nov. 30./1994. február 7.Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, miután lapjaiban előzőleg a legkülönbözőbb vádakkal illette Nicolae Spiroiu védelmi minisztert, sajtóértekezleten intézett heves támadást ellene /elárulta a nemzet érdekeit, tönkretette a román hadiipart, stb./. A háttérben befolyásos, balos erők húzódnak meg, akik nem értenek egyet Spiroiu nyugatbarát politikájával. Ezt igazolja, hogy a miniszter a korábbi támadások miatt levélben kérte a védelmi bizottságot a helyzet megtárgyalására, még választ sem kapott. /Magyar Hírlap, febr. 7./1994. március 6.Iliescu elnök egyetértésével Vacaroiu miniszterelnök márc. 6-án négy fontos tárca élén személycserét hajtott végre: menesztette Nicolae Spiroiu védelmi, Gheorghe Danescu belügy-, Petre Ninisu igazságügy- és Paul Teodoru közlekedési minisztert, helyükbe Gheorghe Tinca /védelmi/, Ioan Doru Taracila /belügy/, Iosif Gavril Chiuzbain /igazságügy/és Aurel Novac /közlekedésügy/ került. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy ezzel Románia eleget tett az Európa Tanács egyik feltételének, hogy had- és belügy élére polgári személyeket állított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Spiroiut C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadta, a belügyminisztert és a közlekedési minisztert korrupciós ügyekkel vádolták. /Magyar Nemzet, márc. 7./ Spiroiu a brüsszeli NATO-központba kerül, a békepartnerség ügyével fog foglalkozni. Utóda /Tinca/ előzően külügyminisztériumi államtitkár volt. /Magyar Hírlap, febr. 7./1994. március 11.A Demokratikus Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt megbeszéléséről kiadott nyilatkozat szerint Romániában újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. Nicolae Spiroiu leváltása magyarázat nélkül maradt, ez az indokolatlan intézkedés negatív kihatással lesz a hadseregre. Ezekben napokban támadások érték a kommunista rendszer volt politikai bebörtönzöttjeit. Visszautasítják az ellenzék által javasolt párbeszédet - olvasható a nyilatkozatban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16., Magyar Hírlap, márc. 11./2003. október 11.A romániai magyarság 1944. évi internálásának gyökerei 1943 nyaráig nyúlnak vissza. Sztálin ugyanis így fogalmazott a Nagy-Britannia kormányához írt levelében 1943. június 7-én: ,,A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott (...), a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselnie kell." 1943. december 12-18-án a szovjet-csehszlovák szerződés, valamint a Németországgal és magyarokkal szembeni háború utáni álláspont kialakítása tárgyában Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov külügyi népbiztossal, a későbbi szovjet külügyminiszterrel tárgyalt Eduard Benes száműzetésben levő csehszlovák elnök. Molotov kijelentette: ,,A magyarokat meg kell büntetni." (...) A Benes kezdeményezésére létrejött tárgyalások végkövetkeztetéseit 1943. december 18-án jegyzőkönyvben rögzítették a Kremlben. Úgy vélték: ,,(...) Mindkét fél elismeri, hogy Magyarország nagy felelősséggel tartozik a háborúért (...)", miközben Romániára vonatkozóan azt rögzítették a dokumentumban, hogy ,,(...) a román népet, ellentétben a rendszerrel, amely őt a háborúba bevitte, nem terheli közvetlen felelősség a háborúért". Ugyanakkor 1943-ban Románia még két hadsereggel harcolt szovjet területen a Vörös Hadsereg ellen, viszont Magyarországnak csak megszálló hadosztályai voltak szovjet területen. Ugyanezt a magyarellenes álláspontot fogalmazta meg később, 1944 őszén Romániában a Iuliu Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt, valamint a Nemzeti Liberális Párt is. Sajtójukban azt terjesztették, hogy a magyarság kollektíven bűnös, úgy kell elbánni vele, mint bűnös néppel. 1944. augusztus 23-án délután I. Mihály román király elrendelte Ion Antonescu marsallnak és minisztereinek a letartóztatását, 24-re virradó éjszaka pedig megalakult Constantin Sanatescu tábornok első kormánya. A belügyminisztérium augusztus 25-én elrendelte, hogy még aznap tartóztassák le a Német Nemzetiségi Csoport valamennyi vezetőjét, a szász és sváb lakosság ellenállásának megszervezőit, valamint a magyar kisebbség vezetőit; augusztus 27-én pedig a csendőrség főfelügyelősége újabb internálások végrehajtására adott utasítást. 1944. szeptember 12-én a szövetséges erők képviseletében a Szovjetunió, illetve Románia kormányai megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti egyezmény aláírását követő első intézkedés az volt, hogy szeptember 15-én a csendőrség főfelügyelősége elrendelte minden magyar és német alattvaló családjával együtt történő internálását a Tg. Jiu-i táborba; a parancs azonban a zsidókra nem vonatkozott. Az észak-erdélyi magyar állampolgárságú, magyar útlevéllel rendelkező magyarokat internálták, az azonos állampolgárságú státusban levő észak-erdélyi román nemzetiségűeket nem. Amikor 1944. november 6-án a lágerek létrehozásáról szóló minisztertanácsi határozat megszületett, például Tg. Jiuban már 4650 internáltat tartottak fogva, a Brassótól nem messze levő barcaföldvári 2-es számú fogolytábor, a hetek múlva haláltáborként elhíresült láger is javában üzemelt. Arad megyében Aradon, Borossebesen, Pankotán, Doroszlófalván és Nagyhalmágyon; Brassó megyében Brassóban, Barcaszentpéteren és Földváron; Bihar megyében Nagyváradon, Belényesen és Kőröstárkányban, továbbá Zsombolyán, Tg. Jiuban, Slobozia Vechen, Ciurelen, Felső-, illetve Alsótömösön, Lugoson, Pitesti-en, Vulkánban, Caracalban stb. hoztak létre, illetve működtetnek tovább internálóközpontokat úgy, hogy gyakorlatilag minden megyében létezett legalább egy, országszerte összesen 36 láger. A Földváron fogva tartottak számáról eltérő adatok léteznek. Niculae Spiroiu volt honvédelmi miniszter közlése szerint a lágerben felületes volt a foglyok nyilvántartása. 1944 októbere és 1945 júliusa között 298 fogoly halt meg a táborban pusztító kiütéses tífuszjárvány idején. A földvári fogolylétszám ennél valószínűleg nagyobb volt, hiszen a lágerből szabadultak között van, aki 8000 fogolyról tesz említést, a korabeli sajtó pedig a földvári haláltáborban sínylődő ,,hatezer magyar hadifogoly és internált" szörnyű sorsát teszi szóvá. A Dolgozók Szava /Sepsiszentgyörgy/ című hetilap egy kiszabadult fogoly vallomásai alapján arról számol be, hogy Földváron 2500-3000 magyar, német, román, szerb és zsidó sínylődik ártatlanul. Elmondása szerint 15 éves gyermekektől aggokig, minden korosztályból vannak foglyok a lágerben. Az összeszedett és előbb a sepsiszentgyörgyi börtönbe zárt székelyek közül ,,sokan úgy szabadultak meg, hogy átállottak románnak. Szabad börzéje működött az átállásnak, s akadtak tényleg olyanok, akik ilyen áron megszabadultak az elhurcolástól. Nagy üzletet bonyolított le Stefanescu nyug.(almazott) járásbíró is, aki kaján örömmel számolgatta az utolsó napok egyikén a Balog-ház kapuja alatt az ilyen módon harácsolt százpengősök tömkelegét, ami mind a szerencsétlen elhurcoltak családtagjainak szája elől elvont pénzecskékből tevődött össze." A fogoly elmondása szerint, mielőtt a lágerbe bevitték, hat könyvbe is bevezették az érkezők adatait, az ő odaérkezésekor pedig a valamikori gyárépület, az iskola, valamint a földbe vájt nyolc lyukban akkor már 2500-3000 fogoly szorongott. Magyarország legtávolabbi vidékeiről állandóan érkeztek az újabb és újabb foglyok, emiatt a földvári tábor annyira túlzsúfolt lett, hogy az internáltak egy részét átvezényelték a szomszédos Lügetre. A foglyok kicsempészett levelek, pontosabban cédulákra írt üzenetek révén kérnek segítséget a külvilágtól, a környékbeli falvak, elsősorban Hidvég lakossága segít rajtuk lehetőségeihez mérten. /Mindez a szerző most megjelent könyvéből: Székely golgota, Kaláka-könyvek, Sepsiszentgyörgy. /Benkő Levente: A tervszerű merénylet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./2009. szeptember 14.Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2010. január 14.Állhat a Guşă-szoborElutasította a Maros megyei törvényszék Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd azon kérését, hogy a per lejártáig függesszék fel a Ştefan Guşă-szobor felállítását engedélyező tanácsi határozatot. „Úgy látszik, Temesvártól eltérően Marosvásárhely még nem szabadult fel a kommunizmus alól” – fogalmazott az ítélethirdetést követően Kincses Előd, aki keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a törvényszék zöld utat engedett a Ştefan Guşă-szobor felállításához. Tegnap délben hozott ítéletével a törvényszék elutasította a marosvásárhelyi ügyvéd kérését, miszerint az érdemi per lejártáig függesszék fel a szoborállításra vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását. Kincses attól tart, hogy amíg végleges döntés születik az önkormányzat ellen indított perben, Dorin Florea polgármester és a temesvári áldozatok életéért felelős tábornokról elnevezett alapítvány elhelyezi Guşă mellszobrát. A vársétányon már több mint tíz éve éktelenkedik az a talapzat, melyre a 90-es években a retrográd-nacionalista erők Ion Antonescu háborús bűnös marsallnak emeltek volna emléket, most pedig a ’89-es mészárlás egyik elrendelőjének adna helyet. Elutasította a Maros megyei törvényszék Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd azon kérését, hogy a per lejártáig függesszék fel a Ştefan Guşă-szobor felállítását engedélyező tanácsi határozatot. „Úgy látszik, Temesvártól eltérően Marosvásárhely még nem szabadult fel a kommunizmus alól” – fogalmazott az ítélethirdetést követően Kincses Előd, aki keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a törvényszék zöld utat adott a Ştefan Guşă-szobor felállításához. Tegnap délben hozott ítéletével a törvényszék elutasította a marosvásárhelyi ügyvéd kérését, miszerint az érdemi per lejártáig függesszék fel a szoborállításra vonatkozó tanácsi határozat végrehajtását. Kincses attól tart, hogy amíg végleges döntés születik az önkormányzat ellen indított perben, Dorin Florea polgármester és a temesvári áldozatok életéért felelős tábornokról elnevezett alapítvány leleplezi Guşă mellszobrát. A vársétányon már több mint tíz éve éktelenkedik az a talapzat, melyre a 90-es években a retrográd-nacionalista erők Ion Antonescu háborús bűnös marsallnak emeltek volna emléket, most pedig a ’89-es mészárlás egyik elrendelőjének adna helyet. A tegnapi tárgyaláson Maria Ristache bírónő figyelmen kívül hagyta Kincses érveit, miszerint a szobor felállításával és esetleges utólagos eltávolításával mindkét félnek komoly hátránya származik. A kezdeményezőket anyagi, a várost pedig erkölcsi kár éri. A döntéshozót az a karszalag sem hatotta meg, amivel Kincses Előd érkezett a törvényszékre, és amelyen a „Temesvár, az első kommunistamentes város” felirat állt. Ezzel szemben Ristache figyelembe vette Dorin Florea polgármester beadványát, amelyben Ştefan Guşă már a város díszpolgáraként szerepelt – anélkül, hogy ezt az önkormányzat valaha is megszavazta volna. Az ítélet ellen fellebbezni készülő Kincses Előd egyenesen „pofátlannak” nevezte a Maros megyei törvényszék döntését, de megjegyezte, hogy a jogi lépéseken túl ő a politikai hátszélre is kíváncsi lenne. „Hallani szeretném, hogy ezek után miben egyezik meg Románia demokrata-liberális párti (PDL) miniszterelnöke, aki a szoborállító polgármester felettese és miniszterelnök-helyettese, Markó Béla, aki elítélte a tanácsi határozatot szemrebbenés nélkül megszavazó RMDSZ-es városatyákat” – jegyezte meg az ügyvéd. A Krónika kíváncsi lett volna, hogy ezek után a kezdeményezők mikorra tűzik ki a szobor felállítását. A Ştefan Guşă Alapítvány bukaresti székhelyén azonban sem Ana Maria Guşát, a tábornok lányát, sem a szervezetet irányító Niculae Spiroiu tábornokot nem sikerült elérnünk. Az egyesület be nem mutatkozó titkárnője pedig meglepődésének adott hangot, hallván, hogy „bizonyos gondok övezik a szoborállítást”. Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután az ősz folyamán a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. Utólag a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését, azonban sikertelenül. A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték. Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-26
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
